Szatellit-módszer, avagy a Magyar Guggenheim

Március 24-én a Fuga - Budapesti Építészeti Központ tereiben tettünk látogatást, terepszemle szempontjából (ezúton is köszönjük Őry Juli segítségét). A júniusi kiállítás helyszínéül szolgáló alagsori termeket ma már a közös munka fejleményeinek tükrében friss szemmel mértük fel. A rendelkezésre álló nagyobbik teremben kijelöltük az építészeti tervek és a grafikai arculatvariációk elhelyezésére alkalmas falfelületeket és a makettek helyeit a térben. A kisebbik teret (Trezor) elsősorban a képzőművészek által összerakott intézménykritikai kamarakiállításra fogjuk használni. Emellett itt lesznek kiállítva a marketinges anyagok, SWOT analízisek és hatástanulmányok, melyek vélhetőleg reflektíven egészítik ki majd a kiállítás befogadószempontú koncepcióját. A két teret Szimán György múzeumshop installációja köti majd össze. 

Egy hónap elteltével március 20-án ismét ellátogattunk a Műszaki Egyetemre. Ezúttal a Képzőművészeti Egyetem résztvevői is velem tartottak, mind a művész szakos, mind a tervezőgrafikus hallgatók, valamint Kozma Eszter, a projekt külső szakmai tanácsadója. A technikai részletek és a levelezőlista egyeztetése mellett, az építészek a két helyszínre készített telepítési terveket mutatták be, előzetes víziókat a tömegképzéssel kapcsolatban, valamint a véglegesített funkciókat a hozzárendelt alapterületi méretekkel.

Minden hallgató pár percben ismertette a koncepcióját. Három terv készül a Déli-pályaudvari helyszínre. Ezek a vasúti forgalom csökkentésének prekoncepciójával egy olyan intézményt vizionálnak, mely az utazáshoz kapcsolódó holtidő kihasználását, a klasszikus múzeumi funkciókat és a meglévő műemlék pályaudvar épület által támasztott követelményeket egyaránt figyelembe veszik. Steiber Zsolt, Tóth Gergely és Varga Péter foglalkozik ezzel a helyszínnel. 

A másik helyszín kissé problematikusabb építészeti szempontból, hiszen a Népliget Buszpályaudvar mögött, a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett elterülő hatalmas üres telek jóval nagyobb, mint amit az általunk ideálisnak és fenntarthatónak megállapított múzeum négyzetméter kíván. Jug Mátyás, Szilágyi Zsolt és Ványa Gabriella ezért az első fázisban a térkihasználás és a tömegelhelyezés legoptimálisabb módját kereste az elmúlt hetekben. További problémát jelent, hogy a Népligettől az Üllői út által való elvágottságot sem szint alatt (metró), sem szintben (nem kívánatos közlekedési bonyodalom) sem pedig szint felett (felüljáró), úgy tűnik nem lehet áthidalni. Mindemellett különböző progresszív szinteltolással és speciális térkihasználással dolgozó, inspiráló terveket láthattunk. 

Az építészek prezentációja után Lakosi Richárd és Lakosi Krisztián ismertették az első grafikai arculatterveket. Három logóterv variációt hoztak, melyek mindegyike egy izometrikus kockából és annak elemeiből indul ki, mely tetszőleges variációkban használható fel egy múzeum által kívánt kommunikációs rendszer felépítésére. 

Ezt követően egy kerekasztal beszélgetés keretében azt a döntést hoztuk, hogy a módszer alapján korábban tervezett építész-grafikus párok helyett egy tervezőgrafikus team-et alakítunk, ahol a három dizájner egy arculat mutációit hozza majd létre, melynek variánsait mindegyik építészeti koncepcióhoz elkészítik a júniusi kiállításra. 

Végezetül a képzőművészek is ismertették elképzeléseiket. A korábbi konzultációk során abban állapodtunk meg, hogy közös kerettémába illesztjük a készülő műveket, vagyis egy kamarakiállítást hozunk létre önálló koncepcióval, címmel és művekkel. Ez a téma a múzeumlátogató, vagy kiállításnéző és a múzeum(épület) viszonya. A készülő munkák az befogadói attitűdre, az interpretáció nehézségeire és a múzeumshop jelenségére fognak reflektálni. Ha minden jól megy, a FUGA tereiben a videóprojekció, objekt, kép, hang, akció és installáció médiumaival dolgozó művek lesznek láthatóak.

2014. február 24-én először tettünk személyes látogatást a Budapesti Műszaki Egyetemen. A látogatás elsődleges célja az építészhallgatókkal való megismerkedés volt, illetve a projektterv részletes ismertetése. Emellett vittünk két elméleti előadást is. A Guggenheim Alapítvány történetének rövid összefoglalása mellett Mélyi József tartott előadást a kortárs múzeumépítészet tendenciáiról. Az előadás helyszíne a Rajz- és formatervezési tanszék volt, ahol Sebestény Ferenc negyedéves építész hallgatói mellett a formatervezéssel foglalkozó mester szakos hallgatók is jelen voltak Lelkes Péter vezetésével. 

Az elméleti előadások összeállításánál azt tartottuk szem előtt, hogy egy olyan kompakt tudáscsomagot rakjunk össze, mely a történeti tények ismertetése mellett feltárja a posztmodern múzeumelméleti és múzeumépítészeti dilemmákat és a Guggenheim expanziós stratégiája által felvetett kérdéseket. 

Az egykori Guggenheim Hermitage, Las Vegas, Nevada

A meg nem valósult salzburgi Guggenheim makettje (Hans Hollein)

Miközben a projekt elméleti hátterének megalapozásán dolgoztam, felvettem a kapcsolatot az érintett egyetemek oktatóival és persze a közvetlen érintett hallgatókkal is. Így alakult ki az együttműködők, egyben a júniusban kiállítók névsora: 

Budapesti Műszaki Egyetem - Építészmérnöki kar

• Jug Mátyás
• Steiber Zsolt
• Szilágyi Zsombor
• Tóth Gergely
• Ványa Gabriella
• Varga Péter

Magyar Képzőművészeti Egyetem - Tervezőgrafika szakirány

• Lakosi Krisztián
• Lakosi Richárd

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - Tervezőgrafika Tanszék

• Demeczky Nóra

Magyar Képzőművészeti Egyetem - Intermédia és Festő szak

• Erlich Gábor
• Pálinkás Bence
• Pap Emese Dorottya
• Szimán György
• Tulisz Hajnalka

Budapesti Műszaki Egyetem - Formatervező mérnök 

• Barna Gergely
• González Marcell
• Jakab Renáta
• Kádár Máté
• Mezőberényi Krisztina

A Budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói egy későbbi szakaszban fognak csatlakozni a projekthez. 

A projekt második fázisának célja az volt, hogy múzeumelmélettel és múzeumépítészettel foglalkozó szakemberek segítségével a kérdőívek eredményét alapul véve olyan anyagot állítsunk össze, ami alapján majd a harmadik fázis különböző területekről érkező résztvevői tudnak dolgozni. Ehhez a szintetizáló bizottságnak két fontos döntést kellett meghozni: kijelölni az építési telket, illetve meghatározni és megfogalmazni az intézmény pontos profilját. 

A szintetizálást a budapesti Labor Galériában tartottuk 2014. február 5-én.

A bizottság tagjai:

• Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója (2008-2013)
• Frazon Zsófia, a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársa
• Mélyi József, művészettörténész, kritikus, tanszékvezető-helyettes (MKE-KET)
• Sebestény Ferenc, építész, a BME építészmérnöki karának oktatója
• Szemerey Samu, építész, urbanista, a Kortárs Építészeti Központ alapítója

A két órás megbeszélés alapján a szakmai board megfogalmazta a múzeum paramétereit és összeállított egy dokumentumot, mely alapján a BME építészhallgatói és formatervezői, az MKE és a MoME tervezőgrafikusai, a BKF marketing és televíziós műsorkészítő szakos hallgatói, valamint az MKE intermédia és festőművészei a következő hónapokban dolgozni fognak. 

A Magyar Guggenheim

helyszín 1.

1089 Budapest, Üllői út 100-102. (Üllői út, Könyves Kálmán körút sarok, a Fradi pályával szemben)

helyszín 2.

1013 Budapest, Déli pályaudvar (a pályaudvar és a Márvány utcai felüljáró által határolt terület)

A Magyar Guggenheim Múzeum létesítése a budapesti önkormányzat és a Guggenheim Foundation együttműködéseként jött létre. Az intézmény megvalósulása érdekében a város önkormányzata az intézmény megvalósításának érdekében vállalja az építés teljes költségét, melyhez Európai Uniós támogatást vesz igénybe. A múzeum fenntartására és programjának megvalósítására évi 600 millió forintos költségvetés áll rendelkezésre, mely egy támogatói alapból biztosított.

Tevékenységi kör: 21. századi képzőművészet és 20-21. századi dizájn. A múzeum kiállításai összeállításában együttműködik már meglévő magyar gyűjteményekkel és külföldi intézményekkel. Az intézmény célja, hogy ne pusztán gyűjteményében tudjon tárgyakat, hanem kreatív kulturális produkciókat hozzon létre, ezáltal katalizátor szerepet töltsön be a régió intézményrendszerében.

Gyűjtemény: A Magyar Guggenheim múzeum alapításától fogva foglalkozik a 20. és 21. századi magyar és nemzetközi dizájn kiemelkedő produktumainak gyűjtésével. A gyűjtés stratégiáját szakmai testület határozza meg. Az intézmény képzőművészeti gyűjteménnyel nem rendelkezik.

Működés: A Magyar Guggenheim szatellit irányítását egy magyar és nemzetközi tagokból álló múzeumi board végzi.

Az épület paraméterei: Az intézmény 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik, melynek egyik részében az állandó dizájntörténeti kiállítás kap helyet (1200nm), másik felében pedig időszaki kiállítások rendezésére nyílik lehetőség (1000nm). Mindezek mellett egy körülbelül 300 négyzetméteres tér képzőművészeti project roomként (kamarakiállítások, művészeti események tere) funkcionál. A kiállítási programokhoz kapcsolódó programok számára 100 fős előadóterem biztosított. A kiállítóterek mellett megfelelő kapacitású raktár és restaurátorműhely is található az épületben, valamint múzeumshop, kávézó és étterem.

Misszió:

• gyűjtés
• állandó dizájntörténeti kiállítás
• időszaki kiállítások rendezése
• edukáció, kapcsolódó programokon keresztül
• felnőttképzéssel integrált komplex múzeumpedagógiai program
• önkéntes program
• könyvtár

Az intézmény célja továbbá a Guggenheim-brand által nyújtott lehetőségek magyar viszonyokhoz igazítása, a helyi adottságok kihasználása és a lokális intézményrendszeri hiátusok pótlása.

Megszületett a szintézis alapja! 22 kérdőív érkezett be. A válaszok a következőképpen alakultak:

1. Milyen művészeti és kultúrtörténeti diszciplínák határoznák meg a Magyar Guggenheim profilját? 

2. Milyen művészeti és kultúrtörténeti korszak vizsgálata lenne az intézmény fő tevékenységi köre? 

3. Az intézmény szakmai irányítása mennyire lenne független a helyi viszonyoktól?

4. Milyen típusú városi térben helyezkedne el a Magyar Guggenheim? 

5. Milyen típusú épületben kapna helyet a Magyar Guggenheim? 

6. Körülbelül hány négyzetméternyi kiállítótér lenne a múzeumban? 

Elkészült a kérdőív, melyet az MKE Képzőművészet-elmélet tanszékének hallgatóinak küldtem el. Azért nekik, mert a módszer alapján a Guggenheim Alapítvány kifejezetten a múzeumelméleti szakemberek legújabb generációjának véleményét veszi alapul. A hallgatók január 30-ig tölthetik ki az alábbi ívet. 

Szatellit-módszer

KÉRDŐÍV

Leírás:

A kiindulási pont egy fikció: a Múzeum Liget projektjét hirtelen lemondják, ugyanakkor Budapesten a derült égből megjelenik egy ideális Guggenheim-szatellit. A fikció keretében feltételezzük, hogy egy komplett, politikailag független intézményről van szó, melynek éves költségvetése, körülbelül 600 millió forint, egy külföldi alapból biztosított. A projekt célja, hogy alternatívákat alakítson ki a képzeletbeli intézmény képével és működésével kapcsolatban.

Instrukció:

Amennyiben egyik opcióval sem értesz egyet, minden kérdésnél nyitva áll a lehetőség egyéb válasz megadására. Ha további kiegészítések jutnak eszedbe, kommentárokkal tehető plasztikusabbá a válaszadás, melyeket szívesen fogadunk. Kérlek, hogy a kérdőív kitöltésekor legyél tekintettel a feltevés fiktív jellegére…

1. Milyen művészeti és kultúrtörténeti diszciplínák határoznák meg a Magyar Guggenheim profilját?

a) csak képzőművészet

b) design és képzőművészet

c) történelem, néprajz, design és képzőművészet

e) egyéb:

Kommentár:

2. Milyen művészeti és kultúrtörténeti korszak vizsgálata lenne az intézmény fő tevékenységi köre?

a) 21. század

b) 20-21. század

c) 20. századnál korábbi korszakok is

d) egyéb:

Kommentár:

3. Az intézmény szakmai irányítása mennyire lenne független a helyi viszonyoktól?

a) magyar kurátor irányítaná

b) külföldi kurátor irányítaná

c) magyar és nemzetközi tagokból álló team irányítaná

d) egyéb:

Kommentár:

4. Milyen típusú városi térben helyezkedne el a Magyar Guggenheim?

a) zöldövezet

b) indusztriális környezet, ipari park, stb.

c) belváros

d) egyéb:

Kommentár:

5. Milyen típusú épületben kapna helyet a Magyar Guggenheim?

a) újonnan épülő, expresszív épületben

b) már meglévő, átalakítandó épületben

c) új, minimalista épületben

d) egyéb:

Kommentár:

6. Körülbelül hány négyzetméternyi kiállítótér lenne a múzeumban?

a) 1000-2000 nm

b) 2000-3000 nm

c) 3000-4000 nm

d) 5000 nm-nél nagyobb kiállítótér

Kommentár:

Általános megjegyzések:

A Szatellit-módszer a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek szakos diplomaprojektje. 

Diplomázó: Istvánkó Bea 
Témavezető: Mélyi József 

Projekt- és kiállításkoncepció

A kiindulópont egy fikció: Budapesten megjelenik egy ideális Guggenheim-szatellit, a Magyar Guggenheim. A jelenéssel kapcsolatban feltett kérdés: hogyan ölt mindez alakot a mai Magyarországon?

A diplomaprojekt része egy egyetemek közti együttműködésen alapuló, többlépcsős kutatás, illetve az ebből létrejövő, új munkákból összeállított kiállítás.

Munkamódszerem három lépcsőből áll. Elsőként képzőművészet-elmélet szakos hallgatókat kérek fel, hogy mint a következő generáció múzeumi szakemberei, egy kérdőív kitöltésével vázolják az általuk ideálisnak gondolt intézmény paramétereit. A projekt második lépcsőjeként Magyarországon élő elméleti szakemberek felkért csoportja szintetizálja a kérdőívek eredményeit és ezekből alakítja ki az ideális intézmény konkrétabb képét. A harmadik lépcsőben születik meg a kiállítás tárgyi anyaga. A fiktív intézményt a tárlatot megelőző hónapok során négy egyetem hallgatói csoportjainak segítségével az alábbi négy alapvető területen vizsgáljuk, illetve alakítjuk: intézményrendszer, építészet, kommunikáció és gazdasági hatások. A különböző szempontokat a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói elemzik projektfeladatok keretében, melyek eredményeit bizonyos időközönként megosztják egymással, és a fejlemények ismeretében folytatják a munkát.

A kiállítás anyagát a tervek szerint egyedi műalkotások, látványtervek, építészeti makettek, videospotok és infografikák alkotják majd, melyek egy fiktív intézményt vizualizálnak, illetve annak a szűkebb és tágabb környezetre kifejtett hatását elemzik. Az inderdiszciplináris együttműködés keretében megvalósuló diplomaprojekt és kiállítás a fikció határán lebegve keres megoldást valós problémákra.

A kiállítás megvalósulási időpontja 2014. június 13.

Helyszín: FUGA – Budapesti Építészeti Központ